Kultúra

CSEMADOK

V roku 1980 navštívili učiteľky materskej školy Anna Fehér a Ilona Menyhár už niekoľko rokov fungujúci miestny klub seniorov. Cieľom návštevy bolo zriadenie speváckeho zboru.

Členovia klubu radi spievali počas jednotlivých stretnutí, čo viedlo k vytvoreniu speváckeho zboru. Vzniknutý 7 členný zbor fungoval pod miestnou organizáciou Csemadok, postupne sa ale rozrastal. Časom sa k zboru pridali aj muži. Takto vznikol spevácky zbor Rozmaring, ktorý do dnešného dňa funguje s veľkým elánom.

Členovia zboru v uplynulých rokoch organizovali mnoho veľkolepých podujatí. Okrem kultúrnych vystúpení sa stretávajú na rôznych spoločných výletoch.

Do kultúrneho života našej obce sa zapojila aj mládež. Nedávno vznikol tanečný zbor s názvom „Aranyvirág“, ktorý spolu so speváckym zborom spestrujú kultúrny život našej obce.

CSEMADOK

1980-ban Menyhár Ilona és Fehér Anna helybéli óvónők egyik vasárnap délután meglátogatták a falunkban már pér éve működő nyugdíjasok klubját. A látogatás célja egy éneklőcsoport megalakítása volt.

Mivel a klubtagok az egyes összejövetelek alatt szívesen énekeltek, nem volt akadálya, hogy létrejöjjön egy kórus. Így alakult meg a Csemadok helyi alapszervezete mellett az akkor még 7 taggal rendelkező éneklőcsoport.

Az idő folyamán a létszám húszra növekedett, miközben néhányan elmentek, illetve csatlakozott a csoporthoz.
Nemsokára a „menyecskék“ mellett kibővült a kórus férfiakkal is, majd később a menyecskekórusból Rozmaring éneklőcsoport lett. A csoport a mai napig nagy lelkesedéssel működik.

Az elmúlt években több nagyszabású népdalestet rendeztek. A Rozmaring éneklőcsoport meghívást kapott és vendégszerepelt járási rendezvényeken is. Az utóbbi években falunk kultúrális életébe az ifjújág is bekapcsolódott. Nemrég egy gyermek tánccsoport is megalakult, amely Aranyvirág néven működik.

Ľudový dom

Vznikol v roku 1896, majiteľmi boli Kovács József a jeho manželka Kovács Anna, rodená Csudai. Mali 5 detí, 10 vnukov a majú 19 pravnukov.
Dom zachováva prvky ľudového štýlu. Ešte aj dnes sa môže pýšiť krásnym železným oplotením, ktorý bol urobený v roku 1930. Ľudový dom patrí od 20. apríla 2009 miestnej organizácií Csemadoku.

Dlhé roky sa zbierali starožitnosti v optimistickej domnienke, že bude možné raz zariadiť ľudový dom. Čo sa aj podarilo. Cieľom a úlohou ľudového domu je, aby sa mohli mladým ľuďom hmotne preukázať pozostatky z minulosti a aby sa vzbudil ich záujem o to, ako a v akých podmienkach žili ich predkovia. Týmto si potom budú ceniť to dedičstvo, ktoré sa im zanechalo, ďalej ho budú zachovávať  a nenechajú ho schátrať.

Všetky zariadenia v prvej izbe sú originálne staré kusy, nie sú ani premaľované. Predmety a nábytok sú tak umiestnené, aby zachovali pôvod ľudovej izby. V tom čase bola vo všetkých domoch v Čate podobne zariadená tzv. „čistá izba“. Zvláštnu pozornosť si zaslúži pec, ako aj fotka umiestnená nad pecou, kde je vyobrazený manželský pár – Kovácsovci. Muž, Kovács Lajos, syn majiteľa domu, ktorý so svojou rodinou žil dlhé roky v tomto dome, ako lesník.
V ľudovom dome okrem starej skrine, postele, stola a stoličiek nájdeme bábky, ktoré majú oblečené pôvodné staré ľudové šaty.  Staré fotky na stene sú len ako príklad, aby bolo možné vidieť, aké formy rámov existovali, prípadne aké oblečenia nosili v tom čase, ďalej je možné vidieť nevestu a ženícha na jednom obraze – zaujímavé je ich oblečenie. Ďalšou zaujímavosťou je funkčný šijací stroj, kolíska a aj kočík.

V kuchyni je tiež nábytok umiestnený tak, ako v minulosti, lenže tento nábytok už bolo treba prefarbiť. Zvláštnu pozornosť je treba venovať z dreva vyrezávanému krížu, ktorý je umiestnený nad dverami, ďalej na poličke umiestneným džbánom, ktoré sú originálne. V jednom kúte v tejto izbe je výstava z kukuričného šúpolia, ktoré pripravila pani Mária Bajkai.

Zadná miestnosť je zariadená ako múzeum, kde zvláštnu pozornosť si zaslúži tkáčsky stroj, ktorý je dodnes funkčný. K videniu sú aj príslušenstvá, ako napríklad  kolovrat či  praslica. Pozoruhodné sú aj pomôcky na miesenie chleba - miesili v koryte, predtým však preosiali múku cez sitko, potom nechali cesto vykysnúť a dali do slamenice a v peci upiekli. Zaujímavosťou tejto izby je trámový strop, v stene umiestnené tzv. slepé okno, zamrežované okno a z blata vytvorená podlaha.

Ďalej je možné pozrieť múzeum pivnice, kde sú vystavené veci patriace do pivnice. Komora bola prerobená na šatňu, kde sú umiestnené ľudové oblečenia pre členov speváckeho zboru  - Csemadok, Rozmaring a Ruža.

V zadnej kuchyni je momentálne výstava fotiek. Na fotkách sú majitelia domu, ich rodiny, a tak isto aj iní ľudia z obce, ako aj stroje.

Na dvore sme vytvorili gazdovský dvor, kde sú pozoruhodné okrem iného aj voz, sečkovica a ešte funkčný sací stroj. Oravec Ján vytesal z dreva pamiatku k 60. výročiu zrodu Csemadok-u, zhotovil tiež drevenú časť na studni, ktorú zdobí nápis „Voda je sila života“.

TÁJHÁZ

Ez a ház kb. 1896-ban épült – gazdái Kovács József és felesége Kovács Anna, szül. Csudai voltak. Volt öt gyermekük, tíz unokájuk és van 19 dédunokájuk.

A ház a népi építészeti stílust őrzi. Közönséges döngölt sárgaföldből készültek a falai, hosszanti épület cseréppel fedve. Az utcára néző betonfalon álló díszes vaskerítésével hívja fel magára a figyelmet, még ma is. A kerítés az 1930-as években készült. Ez a ház 2009. április 20-ától már a Csemadok Csatai Alapszervezetének a tájháza.

A Csemadok tagjai és pár hagyomány őrző lélek évek hosszú során gyűjtötte a régiségeket és optimisták voltak, hogy egyszer majd gyűjteményükkel egy tájházat rendezhetnek be. Ez aztán meg is valósult. Tájházunk célja és feladata, hogy maradandót nyújtson az ifjúságnak a régmúltból és megelevenítse, irányítsa figyelmüket a régiségek felé, felkeltse érdeklődésüket az iránt, hogy hogyan és milyen körülmények között éltek dédszüleink. Ez által majd értékelni tudják azt az örökséget, amit nekik hagyunk, megőrzik és nem hagyják tönkremenni.

Az első szoba berendezése mind eredeti régi darab, nincsenek átfestve. A tárgyak és bútordarabok úgy vannak elhelyezve, hogy bemutassák a népi szoba kinézetét. Annak idején Csatán minden ház „tisztaszobája“ kb. így volt berendezve. Különös figyelmet érdemel a kemence, valamint a fölötte elhelyezett fénykép, amely a Kovács házaspárt ábrázolja – a férfi, Kovács Lajos a ház tulajdonosának a fia, aki családjával együtt nagyon sok évig ebben a házban élt, mint erdész. A régi szekrények, ágyak, asztal és a székek megtekintése után az ide látogatók figyelmét a felöltöztetett bábuk hívják fel, akik eredeti régi népviseletű ruhákban vannak felöltöztetve. A régi képek a falon csak mint bemutatók, hogy milyen formájú képkeretek, illetve régi viseletek voltak abban az időben, valamint menyasszonyt és vőlegényt láthatunk az egyik képen – érdekes az öltözetük. Értékes még a régi működőképes varrógép, a bölcső és a kocsi is.
A konyhában lévő bútorok szintén úgy vannak elhelyezve mint régen, csak ezeket már át kellett festeni. Különös figyelmet kell itt szentelni a az ajtó fölött elhelyezett fából faragott keresztre, majd a polcon elhelyezett köcsögökre, melyek eredetiek. A kemencét innen fűtötték. Az egyik sarokban kukorica sústyából Bajkai Mária kézműves készített kiállítást.

A hátsó szobát kis múzeumnak rendeztük be, ahol különös figyelmet érdemel a szövőszék /szátva/, amely működőképes. Láthatók még a szövőszék kellékei, tartozékai, mint a rokka, héhő, guzsaly, tiló. Figyelemre méltóak még a kenyérdagasztás kellékei – teknőben dagasztották, előtte szitán átszitálták a lisztet, majd kelesztették, szakajtóba rakták és kemencében sütötték meg. Ennek a szobának az érdekessége a gerendás mennyezet, a falban lévő vakablak, a rácsos ablak és a sárból készült talaj.

Következő a pincemúzeum, ahol a pincébe tartozó tárgyak vannak kiállítva.

• A kamra öltözőnek lett átalakítva – a népviseleti ruhák vannak itt elhelyezve – a Csemadok Rozmaring éneklőcsoport és a Ruža szlovák éneklőcsoport részére.
• Hátsókonyhai részben jelenleg régi fényképek kiállítása van. A képeken a ház tulajdonosai, rokonsága látható, valamint az EFSz-ben dolgozó falusi emberek, illetve gépek, munkálatok.
• Az udvaron gazdasági udvart is kialakítottak, ahol figyelemre méltó többek között a szekér, a szecskavágó és még a működőképes vetőgép.
• A fából faragott emlékmű – Oravec János készítette a Csemadok fennállásának 60. évfordulója megünneplésére.
• A kút fából készült részét – melyet rovásírás díszít:: „Víz az élet ereje“ -   szintén Oravec János készítette.
• Tábortűz – kővel kirakva – ülőkék.